Minden barométeren van beállítási lehetőség azért, hogy a különböző tengerszint feletti magasságokhoz kalibrálható legyen.
Érdekesség:
Régen a legelterjedtebb alakja a Fortin-féle eszközök voltak, amelynél egy higanyoszlop segítségével tudták ellenőrizni a légsúly változását, bár ezek a higanyos barométerek terjedelmük és törékenységük miatt háttérbe szorultak.
A Toricelli-féle higanyos barométer mindig pontosan mutatja a helyi légnyomást, mindaddig, amíg a higanyt tartalmazó cső el nem törik, vagy meg nem reped. Törés vagy repedés után a légsúlymérő már hasznavehetetlen, mert a csőnek a legvékonyabb megrepedésekor is megszűnik a csőben lévő légüres tér. Ha meteorológiai célokra alkalmazzuk, ismernünk kell a hely tengerszint fölötti magasságát. A készüléken egy elcsúsztatható lap található, amelyen az alapbeállítás (760 mm) van feltüntetve, de ezt megváltoztathatjuk, ha a jobb oldali skála azon osztásához toljuk, amely megadja a megfelelő tengerszint feletti magasságot. Ez egy szabadalmazott rendszer, amellyel a higanyoszlopot rögzítjük, miközben az esetleges tágulások kiegyenlítődnek.
Megjelentek a folyadék nélkül működő aneroid (Vide-féle) barométerek. Szerkezetének lényege egy vékony falú, légmentesen beforrasztott fémdoboz, amelynek a fedelét egy rugó nyomja kifelé. A légnyomás változásakor a légmentes doboz fedele elhajlik. Ezt a mozgást emeltyűs szerkezet továbbítja a mutatóhoz, amely a megfelelően beosztott
számlapon jelzi a légnyomást higanymilliméterben.
Minél magasabban vagyunk a tenger szintje felett, annál kisebb a légüres dobozra nehezedő súly, és amikor a levegő felmelegszik, akkor párateltebb lesz, ezáltal nagyobb nyomást fejt ki a barométerre. A légnyomás változás mértéke és sebessége alapján következtethetünk az időjárás változására. Ha hirtelen nagyot esik a légnyomás, akkor vihar közeledhet! Azonban ha a barométer mutatója esős időt mutat, de nem változik a légnyomás akkor még nem biztos, hogy esni fog.
HŐMÉRŐK
A hőmérő a különböző anyagok (testek) hőmérsékleti állapotának mérésére szolgáló műszer.
Hőmérők fajtái:
- lázmérő: digitális és hagyományos kivitelben, illetve kisbabáknak cumi formájában is kapható.
- szobai hőmérő: általában Celsius-beosztásos hőmérők kaphatóak, de nálunk kapható Fahrenheit és Röhmer skálával is. Legegyszerűbb típus a léchőmérő, amelynek faanyagára festik a fokbeosztást. A jobb kivitelű szobahőmérők falappal és üveg vagy porcelán skálával készülnek.
- külső hőmérők:
• ablakhőmérő: leggyakoribb fajtája az üvegcsőbe épített skálájú különböző kivitelben.
• falra szerelhető
• kerti-hőmérő
- asztali hőmérő: díszesebb kivitelben készítik, amelynek előnye a pontosság is, mivel a fal hőmérséklete nem befolyásolja a mérési értéket.
- minimum-maximum hőmérők
- fürdőszobai hőmérő, medence hőmérő
- sütőhőmérő
- szauna-hőmérő
- digitális hőmérők
- Galilei-hőmérő
HYGROMÉTER
A levegő nedvességtartalmának mérésére páratartalom-mérőt (nedvességmérő) használnak.
Mivel Földünk felületének jelentős része víz, ennek párolgása miatt a levegő mindig tartalmaz vízpárát. 1m³-nyi levegőben legfeljebb annyi vízpára lehet, ahány gramm vízgőz az 1m³-nyi levegőt telítetté teszi. A levegőben levő vízgőz mennyiségét meghatározhatjuk, ha 1m³ levegőt olyan csövön szívunk át, amelyben nedvességet elvonó anyagot helyezünk el. Ennek az elvonóanyagnak a súlynövekedése jelenti az elnyelt vízgőz súlyát.
Minél nagyobb a légköri lecsapódás, annál nagyobb a levegő nedvességtartalma. A levegő hőmérséklete befolyásolja a telítettséget. Minél nagyobb ez a hőmérséklet annál több nedvességet képes felvenni.
A levegő nedvességtartalmának megállapítása nem csak a meteorológia szempontjából fontos, hanem az iparban a textil-és papírgyártásban és a faipari szakmában is nélkülözhetetlen. A nedvességmérő megmutatja, hogy a vizsgált pillanatban a levegő milyen távol van a telítettség állapotától.
A mindennapi életben is nagy fontosságú a helyiség nedvesség tartalmának megállapítása céljából, mert a 60%-nál nagyobb páratartalom esetén az ember kellemetlen közérzetét okozza.