Az 1906 – as években Georges Goodheart amerikai manuálterapeuta azt tapasztalva, hogy páciensei a kezelést követően bizonyos idővel újra az eredeti panasszal jelentkeznek, kutatni kezdte a jelenség okát. Rájött arra, hogy a hagyományos manuálterápiás kezeléssel a görcsös, feszült izmot kezelve az izompár másik, tónus nélküli fele nem képez ellentartó erőt.
A gyenge ellenpárizom aktivizálásával tartósan lehet korrigálni a támasztó – mozgató rendszer problémáit. Goodheart kidolgozta az izomtesztelés módszerét annak vizsgálatára, hogy egy adott izom képes–e funkcióját teljesíteni.
Az izomteszt a kineziológiában diagnózis és biofeed–back rendszert képez. Az izomteszteléssel felderítjük az izomrendszerrel összefüggő kiegyensúlyozatlanságát. A tesztelés során vizsgált izom az egész szervezettel összeköttetésben van, aktivizálja az ínreflexeket, az idegeket, s szoros kapcsolatban van az agyműködéssel. Az izomtesztelés segítségével lehívhatjuk az agyban tárolt információkat és a kölcsönhatás révén vissza is hathatunk az agyra. Agyunk hatalmas kapacitású computerként működik, s az izomteszt segítségével kapcsolatot teremthetünk ezzel az „adatbázissal”, lehívhatjuk, s felderíthetjük a rendszerben tárolt információkat. A kölcsönhatás lehetővé teszi, hogy korrigáló hatású beavatkozásokat végezzünk.
Izmaink működését agyunk irányítja. Izmaink a központi idegrendszer kijelzőinek tekinthetőek, s az izomtesztelés során tapasztalt izomerő–változás megbízható információt ad a tesztelő által feltett kérdésre. Izmaink lekapcsolnak – „elgyengülnek” – stressz, kellemetlen emlék, érzés, de egy ilyen hatású szó hatására is.
Goodheart az izomvizsgálat ezen módját alkalmazott kineziológiának (applied kinesiology) nevezte el. 1964 – ben jelent meg az izomtesztelésről szóló könyve.
A kineziológiai stresszoldás célja a kliens problémái okának felderítése,és az alaptapasztalat negatív hatásának megszüntetése.
Az első lépés az izomtesztelésen alapuló információgyűjtés, amellyel a problémával kapcsolatos élmény, reakció feltérképezhető, majd a második lépés a felmerült adatok értelmezése (bár ez a lépés egyéni képességektől , állapottól függően mellőzhető), a harmadik lépés az izomteszteléssel megkeresett, az ügyekkel kapcsolatos blokkot / blokkokat feloldó korrekció kivitelezése. A negyedik lépés a záró értelmezés és az oldás befejezése.