Kémény építés, bélelés, felújítás

Kéménybajok

Budapest a rossz kémények világvárosa!

A Főkétüsz Kft. jelentése szerint a fővárosban 850.000 béleletlen kémény van. Ezek közül 29-30.000 elhasználódott, veszélyes, szerkezeti hibás. Jelenleg is 1.400 közvetlenül életveszélyes, annak ellenére, hogy 23.000 darab ilyen kürtőt már lejelentettek a hatóságoknak. Jelenleg 10.870 kémény ki van zárva a gázszolgáltatásból.
Kb. 30 kilométernyi kéményseprőjárda hiányzik, vagy azonnal javításra szorul. Mivel a füstelvezetők évtizedekkel ezelőtt, többnyire téglából vagy betonelemekből épültek, nem alkalmasak a gázfűtés égéstermékének elvezetésére.

Az emberiségnek évezredek alatt nem volt problémája a kéményekkel, mindaddig amíg tüzelőanyagként a fát és a szenet használta. Ebben az esetben a füstgáz hőmérséklete 400 °C feletti a kéményben, füst és vízgőz formájában. Az elmúlt században a fa-, és széntüzelést felváltotta a gazdaságosabb olaj-, és gáztüzelés. Ez tragikus következményekkel járt a kémények szempontjából. A savas kondenzátum az alacsony füstgázhőmérséklet következtében korrodálja a téglát, betont A fellépő korrózió következményeként szénmonoxid kerülhet a lakótérbe, ez felelős az ilyen jellegű halálos kimenetelű balesetekért.

Gázkészülék üzemeltetésekor nem a kéménytisztítás fontos, hanem a kémény átjárhatóságának ellenőrzése. A gázkészülék ugyanis nem jelzi, ha akadozik az égéstermék-elvezetés, ezért időnként ellenőrizni kell, hogy az égéstermék szabadba távozásának nincs-e akadálya.

Ha a kémény átjárhatóságával nincs baj, akkor nagyjából minden rendben, de nem árt tudni, hogy a gázkészülékek jó hatásfokuknak köszönhetően 100-150 °C-os füstgázt termelnek. Ezt hűti a huzatmegszakítónál bekeveredő szobahőmérsékletű levegő, így a kéményben már csak 50-100 °C-os a füstgáz-levegő keverék. Ennek nagy része vízgőz. Száz fok alatt a vízgőz egy része folyadékká alakul, amitől a kémény fala, különösen a kéményfej környékén, átnedvesedik. Ez a víz nem ugyanaz a víz, mint az eső. Az eső elvileg tiszta víz, a füstgázban lévő víz viszont a szintén füstgázban jelenlévő széndioxiddal összekeveredve savas vízzé válik. Egy kéményen keresztül évente akár több tonna vízgőz is távozhat, míg ugyanabba a kéménybe jutó éves csapadék (500-600 mm/év) mennyisége jó, ha egy vödörnyi. A savas víz és a mész egymással kémiai reakcióba lépnek, aminek az eredménye a vakolat és a téglák közti habarcs elporladása.

A gázkémény korróziója nagyon veszélyes, az új kémények akár 1-2 éven belül is tönkremehetnek. A lehulló habarcstörmelék eldugíthatja a kéményt, amit a tüzelőberendezés nem érzékel. E veszély ellen a kémények utólagos saválló béléscsövezésével lehet védekezni.

A korrózió megelőzése: Elsősorban saválló, hőszigetelt kémények építésével és megfelelő méretezéssel lehetséges.
Mivel sem a túl kicsi, sem a túlzottan nagy kémény nem megfelelő, a kéménynek a tüzelőanyagtól függően pontosan a tüzelőberendezés teljesítményéhez kell igazodnia.

A szűk kémény nem tudja az összes füstgázt elvezetni, így annak egy része a lakásba juthat. A bő kéményben a füstgáz a tágas hely miatt lassan halad felfelé, ezért van ideje lehűlni. Az ideje korán lehűlt füstgáz rontja a huzatot és kiválik belőle a savas víz is.

A huzat felhajtóerejét főleg két dolog befolyásolhatja: A füstgáz hőmérséklete (minél melegebb, annál nagyobb a huzat) és a kémény magassága (minél magasabb - egy bizonyos határig - annál jobb a huzat). Tehát a túl alacsony kéményben nem jön létre akkora huzat, hogy a keletkező összes füstgázt megfelelőképpen elszállítsa.

Túl magas kéményben a füstgáznak túl nagy utat kell megtennie, míg a szabadba jut, túl sok időt tölt a kéményben, ezért lehűl. A hosszú úton túl sokat érintkezik (súrlódik) a kémény falával, így számottevő lesz a kémény légellenállása, ami szintén rontja a huzatot.

A kéménykürtő alakja: Legjobb a kör alakú, sima felületű kürtőkeresztmetszet. Ebben az esetben a legkisebb egy adott keresztmetszetű és magasságú kémény belső felülete. Minél kisebb a felület, annál melegebb marad a füstgáz. Gyakorlatilag még elfogadható a négyzet alakú és az olyan téglalap alakú kürtőkeresztmetszet, amelynek egyik oldalhossza legfeljebb másfélszerese a másik oldal hosszának.

A meglévő kémény vizesedése esetén végig kell nézni a kéményt, lehet-e javítani a hőszigetelésen (belső hőszigetelés, padlástéri vakolás, tűzfaloldali hőszigetelés). Ritkán, de előfordulhat, hogy a kémény fölöslegesen túl magas, ilyenkor célszerű visszabontani a fölösleges szakaszt. Ha mindez nem vezet eredményre, és a kémény méretei lehetővé tesznek némi keresztmetszet-csökkentést, saválló anyaggal kell kibélelni a kéményt.

Nagy probléma, ha a kéménynek nincs huzata: ez főleg a többszintes épületek régi, egycsatornás gyűjtőkéményeinél fordulhat elő. A hiba oka, hogy ez a kéménytípus túl bő (arra méretezve, ha egyszerre az összes tüzelőberendezés üzemel) és szakaszos üzemű gázkészülékek (vízmelegítők) vannak rákötve. Emiatt a kémény szinte mindig hideg, és nemhogy nincs huzata, de egyenesen a hideg levegő áramlik be a lakásokba a kéményen keíresztül. Ha mégis kialakulna gyenge huzat, azt a többi szinteken lévő készülékek bekötései (lyukak a huzatmegszakítón keresztül) lerontják.

A szilárd fűtőanyag- és az olaj-tüzelőberendezéseknél is van veszély, de itt nem a füstgázmérgezés az igazi veszélyforrás (bár néha az is előfordulhat), hanem a füstgázok magas hőmérséklete, ami elérheti a 600-700 °C-ot is. Meggyulladhat a kéményben pl. a falra rakódott szurok. A szurok 1000 °C fölött izzva ég el, így a kémény külső fala akár több száz fokra is hevülhet. Ez lángra lobbanthatja a kéménnyel érintkező lakások berendezését.

Összefoglalva tehát:

A kéményben felfelé haladó füst folyamatosan hűl, hagyományos falazott kéményben méterenként kb. 15-16 °C-ot. Bármilyen anyagot égetünk, a füst jelentős mennyiségű vízgőzt tartalmaz.

Kb. 50-70 °C között megkezdődik a víz intenzív kicsapódása. Az így keletkező folyadék savas kémhatású. A bélelés nélküli kéményeket a falán a füstgázból lecsapódó nedvesség teszi tönkre.

A veszély elkerülése érdekében, minden gáztüzelésű készülék kéményét kötelező saválló béléssel ellátni. A leggyakrabban használt technológia az, amikor a meglévő kéménybe korrózióálló csöveket helyeznek. Ebben az esetben viszont az alábbi megoldhatatlan problémákkal találjuk magunkat szemben:

• Merev, vékony (0,6 mm) falú saválló cső ellenáll a korróziós hatásoknak (10 éves garancia), de lehetetlen utólag behelyezni egy hosszanti, nem egyenes kéménybe anélkül, hogy a falat ne kellene kibontani az elhúzásoknál.

• Flexibilis, vékony (0,3 mm) falú gégecső betömködhető a kéménybe, amely elhúzásokat tartalmaz, de ennek a csőnek a korrózióálló mutatói nem elégségesek.
  

• A behelyezett béléscső minden esetben kisebb átmérőt fog eredményezni, mint az eredeti kéményé volt. Ez keresztmetszet csökkenést, ezáltal kisebb huzatot eredményez.
  

• Előfordul, hogy egy téglalap keresztmetszetű (pl 200x300 mm) kémény bélelése esetén szeretnénk egy ugyanolyan keresztmetszetet biztosító 275 mm átmérőjű merev csövet behelyezni. Ez lehetetlen anélkül, hogy a kéményt erre az átmérőre felfúrjuk.
  

Megoldás a kémény FuranFlex technológiával és anyaggal történő bélelése.

A FuranFlex anyag üvegszállal erősített hőre keményedő műgyanta (kompozit).
Erős, mint az acél, korrózió-, sav-, és lúgálló. Tartósan ellenáll a füstgázok hőterhelésének is. A hazai minősítő intézetek 500 °C fokig vizsgálták az alapanyagot. Megállapították, hogy gáz- és olajfűtésnél 200 °C fokos tartós, és 250 °C fokos csúcsterhelésnek vethető alá a kéménybélés.
A FuranFlex anyagának hővezető képessége kb. 750-szer rosszabb, mint az alumíniumnak. Míg ez az érték a kompozit műanyagnál 0,4 W/mK, addig az alumíniumnál 300 W/mK, a koracélnál 16 W/mK. Egyebek mellett ez jelentősen javítja a kazán teljesítményét is. 

• Hő és hidegálló
• Hőszigetelő
• Korrózióálló
• Nagy szilárdságú
• Választható átmérőjű
• Tökéletes gáztömörségű
• Változtatható átmérőjű egy béléscsövön belül is
• Jobb huzatot biztosít
• Bármilyen keresztmetszetű forma kialakítható
• Kis tömegű
• Tetszőleges hosszúságú
• Falbontás nélkül beépíthető
• Rövid idő alatt beépíthető
• Vékony falvastagságú
• Egyszerűen kezelhető
• Sima belső felületű
• Korlátlan működési időt biztosít

Hazánkban az 1960-1980. közötti időszakban 70-100.000 gyűjtőkéményt építettek. A 40 x 40 x 40 cm méretű, előre gyártott betonelemeket egymásra illesztették, és habarccsal kötötték össze. A betonelemek kör keresztmetszetű belső része az egymás fölé helyezés után kör keresztmetszetű kürtőt képezett. A betonelemekben a belső füstjárat átmérők felfelé növekedhetnek, a korabeli tervezői előírás szerint. A legkisebb (alsó) átmérő 17,5 cm , a legnagyobb (kitorkollásnál mérhető) átmérő 25 cm . A fokozatos méretváltozások 2,5 cm-esek.
Az erős mechanikai-, és kémiai igénybevétel következtében az érintett elemek sok helyen elrepedtek, belőlük kisebb-nagyobb darabok törtek ki.
A gyűjtőkémények felújítására szolgáló legkorszerűbb technológia a Multikamin-FuranFlex eljárás.
A bélésanyag a felfújás során beledagad, a gőzzel történő melegítés során pedig oldhatatlanul hozzá is ragad a bekötőidomokhoz, így teljesen gáztömör kötés jön létre.
Társaságunk végezte az eddig kibélelt legnagyobb gyűjtőkémények rekonstrukcióját is. A miskolci 15 emeletes házban a kürtők 55 méteresek voltak.

A zárt égésterű, úgynevezett turbo gázkészülékek jelenleg a legbiztonságosabbak. Az égéshez szükséges levegőt nem a lakótérből nyerik, hanem külön rendszeren keresztül, a szabadból szívják. A keletkező égéstermék elszállítása és az égéshez szükséges levegő beszívása is mesterséges úton történik (a légáramlásokat a készülék belső ventillátora biztosítja) egy speciális rendszeren keresztül. Biztonságos üzemeltetésükhöz elengedhetetlen a tökéletes tömörséggel szerelt speciális kéményrendszer. A kéményseprő vizsgálat során ezért e zárt rendszert nyomáspróbának vetik alá.
Felmérésünk után kidolgozzuk Önnek a leginkább költséghatékony megoldást.

A teljes munkafolyamat mellett vállaljuk gáztervek elkészítését, fűtés-korszerűsítés kivitelezését is.

Ha nem állrendelkezésre kémény, vagy a meglévő járat használatra alkalmatlan, szerelt kémény a megoldás.
A szerelt kémények kettős falú, hőszigetelt egymásba illesztett fémcsövek. A hőszigetelés a füstjáratot veszi körül annak érdekében, hogy az a lehető legkevésbé hűljön le.
Megoldásokat kínálunk szerelt kémények szabályokat nem sértő elhelyezésére házfalon, lichthofban.

A nagyteljesítményű gázkazánok égéstermékeinek elvezetését biztosító kémények fokozottan vannak kitéve a savas kondenzátum okozta eróziónak.
Mivel e gázkazánok nagyobb lakó-, és középületek, vagy lakótelepek melegvíz-, és/vagy fűtésellátását biztosítják, nagyon fontos, hogy a kivitelezés a lehető legkisebb kiesést okozza. Megfelelő előkészítés után a FuranFlex bélelés 6-10 óra üzemkiesés mellett elkészíthető.
Társaságunk végezte az eddig Magyarországon kibélelt legnagyobb térfogatú ipari kémények rekonstrukcióját is.
A veszprémi 9 emeletes házban a béléscsövek átmérője 70 cm , súlyuk egyenként közel 400 kg volt. További információkért, felmérési időpont egyeztetésért hívja társaságunkat!

Vállaljuk kémény fedlapok javítását, cseréjét, betonozását is a bélelés kiegészítéseként.

Társaságunk vállalja kibúvó nyílások és kéményseprő-járdák felújítását és készítését is. Referenciánk sok száz méternyi járda felújítás-, és építés.

Vállaljuk kémények kőművesipari építését és javítását akár alpin-technikával is, a bélelés kiegészítéseként.

Szívesen levesszük az Ön válláról azt a procedúrát (a kéményseprőknek be kell nyújtani nyomvonaltervet és szakmérnök által készített áramlástani méretezést is), mely a szakvélemény beszerzésével jár. Ennek díja függ a kéményseprői illeték aktuális díjától, és a mérnöki óradíj mértékétől.
Hívjon bennünket bizalommal!

Társasházak esetében a csapadékvíz épületen belüli elvezetését az építés során többnyire eternitcsövekkel oldották meg. Mára ezek elhasználódtak, a nedvességet átengedik. A leginkább költséghatékony megoldás a FuranFlex anyaggal történő bélelés. Ilyenkor nincs falbontás, és egy folytonos béléscső keletkezik.
További információkért kérjük, hívjanak bennünket!