Tisztelt Vendégem!
Üdvözlöm Önt a Csikihegyek Galéria honlapján!
Remélem kellemes időtöltésben lesz része és megtalálja az ízlésének megfelelő művészeti alkotást, amely felkelti az érdeklődését és emiatt ellátogat hozzám.
A Csikihegyek Galéria 1997 óta működik Gazdagréten, elsősorban mai kortárs művészek munkáinak bemutatásával-eladásával közelit a művészetszerető emberekhez. Kollekciónkba rézkarcok, litográfiák, festmények, akvarellek, szobrok, iparművészeti tárgyak, ékszerek találhatók neves művészek munkáiból.
A Galériában az alábbi művészek munkái találhatók meg:
Festők: A. Bak Péter, Arató István, Balogh Ervin, Balogh István Péter, Barlai László, Búzás András, Jacsmenyik József, Jozefka Antal, Karácsonyi Irén, Kovács Zoltán, Kron Zsuzsa, Molnár József, Nagy Sándor Ernő, Németh Szilvia Sally, Pintér István Pál, Szilvásy Pál, Szilvásy Margit, Újváry Lajos, Vajda Károly, Z. Szabó Zoltán, Zirkelbach László, Zöld Anikó, Wegenast Róbert
Grafikusok: Almásy Aladár, Artner Margit, Berki Viola, Dobos Éva, Gross Arnold, Gyulai Líviusz,Kass János, Szabó Vladimir, Szirányi István
Keramikusok: Bukrán Edit, Czékmány Vera, Fülöp Ildikó, Gonda Margit Hetényi Vera, Kovács Éva, Segesdi Bori, Scheffer Anna, Ujj Zsuzsa
Szobrászok: Fekete Géza, Tóth Vali, Oláh Sándor
Ezüst ékszer készítő ötvösök: Fürjes Dóra, Számel Judit, Bartha Ágnes
Nyitva tartás hétköznap 15-19 óráig. Más időpont is lehetséges, előzetes megbeszélés alapján.
Üdvözlettel,
Gross Mária
galériavezető
A Galéria
1118 Budapest, Csíki-hegyek utca 10.
Kortárs képző- és iparművészeti alkotások [festmények, akvarellek, grafikák, iparművészeti tárgyak, ezüst ékszerek],
képkeretezés.
Részletfizetési lehetőség!
Festményeket bizományi értékesítésre átveszek.
A műalkotások
Galéria
(galerie). Az építőművészetben erdeti értelmében jóval hosszabb, mint széles födött helyiség, melyben sétálni, testgyakorlatokat tartani lehetett. Már a középkor várkastélyaiban alkalmazták, amikor azt a sokszor huzamosabb időn át várából ki nem mehető várúr a föntebb említett célokra használta. E helyiségeket később - a renaissance alatt - különösen fejedelmi kastélyokban pazar fénnyel díszítették és nagy ünnepélyeknek, fogadásoknak stb. megtartására használták. A legkitűnőbb építészeti alkotások egyike a XVI. század végén a párisi Louvreban épült úgynevezett Galeria d"Apollon; ugyancsak joggal híres a XIV. Lajos alatt készült versailles-i nagy galéria is. A galéria szót később többféle értelemben használják. Így galéria egy díszesebb födött átjáró egy vagy több épületen át, két utca között (ilyen p. a galéria Viktor-Emanuel Milanóban); ugyancsak galéria a színházaknak felső emeletsorai, az ablakokon a függönyöket tartó díszesebb rúd. v. párkány (nálunk karnis); végre egész képtárakat, csecsebecse-gyűjteményeket stb. is galériáknak hívnak. - A várakban és erődökben részint az aknahálózat földalatti folyosóit, részint pedig, többnyire az árokaljra hatolt ellenségre tüzelő várvédőknek működtetésére rendelt, bombamentesen befödött védőtornácokat galériáknak nevezik. - galériák a vasutaknál, a meredekebb hegyoldalakba beillesztett ama fedett folyosók, melyek részben alagútszerűen vágatnak ki, részben falaztatnak. Hógörgetegek és sziklaomlások ellen valók.
Akvarell
Vízfestmény, amely vízben könnyen oldódó, többnyire gumiarábikumos festékkel készül. A képet e célra alkalmas famentes papírra festik. A XVIII. sz.-ban Angliában fejlődött magas művészi szintre. Ma az akvarell technikát a festők többnyire vázlat, színvázlat készítésekor használják. Hazánkban a XIX. sz. eleje óta terjedt el, és alkalmazták vázlatkészítéshez, nyomatok színezésére, de készítettek portrét is. Önálló műfajként csak a XX. sz.-ban jelenik mag, rendszerint egy-egy művész időszakos kifejezőeszközeként.
Ezüst
Termésnemesfém, mely az arany előfordulásától eltérőleg sem sziklákba elhintve, sem görgetegek és homok közt - tehát másodlagos fekvőhelyen - nem található, hanem csupán erekben, fészkekben és üregekben. Alakja legtöbbször utánzó alak, nevezetesen haj, drót, agyar, moha, ágas-bogas dendritikus alakok, páfrányformák, stb. Ezeknek az alakoknak látszólag semmi közük sincs a kristályokkal, de pontosabban tanulmányozva az tünt ki róluk, hogy tulajdonképpen nem egyebek mint erősen torzult kristályoknak sajátságosan, sokszor egészen bizarr módon egymáshoz illeszkedett halmazai. Több helyről, nevezetesen pedig Kongsberg-ből (Norvégia) ismeretesek olyan példányok, amelyeken az utánzó alakoknak szabálytalanul kifejlődött kristályokból alakult volta igen szépen észlelhető. Jól kifejlődött szabályos rendszerbeli kristályokban is terem, nevezetesen hexaéderekben, oktaéderekben, e kettő kombinációiban, továbbá rombodekaéderben, tetrakiszhexaéderben, sőt az oktaéderlapok szerint összenőtt ikrekben is. A legszebb kristályok Kongsberg bányáiból kerültek ki, némelyike 1 cm. nagyságú, de közönségesen igen aprók. Nálunk Selmecbányáról ismeretesek igen szép E.-kristályok, melyek a kongsbergieknek nem igen maradnak mögötte. Lemezlevél forma alakokban, úgyszintén hintve és vaskosan is.
A tiszta ezüst olvasztott állapotban a legfehérebb fém; fénye mint ismeretes, nagyon élénk. Nagyon nyújtható fém, csak az arany nyújtható jobban; a finoman eloszlott ezüst szürke fénytelen por. Más fémekkel könnyen összeolvasztható; ezüst fém ötvényei közül a rézötvények a legfontosabbak. Sem közönséges, sem magasabb hőmérsékleten nem egyesül a levegő oxigénjével, azonban vékony ezüstdróton igen erős elektromos áramot átvezetve, oxiddá ég el. Az ezüst legszebb fehér fém; fényét a levegőn nem változtatja. A tiszta ezüst azonban meglehetősen lágy és hajlékony, úgyhogy a különféle ezüst ékszerek és ezüst dísztárgyak, továbbá ezüst pénzek, ezüstérmek nem tiszta ezüstből, hanem ezüst és réz ötvényéből valók, mert ez ötvény a tiszta ezüstnél keményebb és így ellenállóbb.
Grafika
Gyűjtőneve az írás, rajzolás és festés művészetének. A grafika mint tudomány egyik ága a diplomatikának.
Grafikai művészetek
Általában a sokszorosító művészetek és iparágak. Régebben a sokszorosító művészeteket csak három csoportba osztották: xilo-tipográfiára, kalkográfiára és litográfiára. Ezekhez járult újabban a fényképészet útján való sokszorosításnak több fajtája. Mások két csoportra szokták osztani a grafikai művészeteket, aszerint amint azoknál a kézimunka (rajzolás, metszés, vésés) vagy pedig fizikai s kémiai folyamatok a létrehozó tényezők. Ismét mások dombornyomású, mélynyomású és síknyomású sokszorosító művészeteket különböztetnek meg. Negyedik ágát képezik a grafikának azok a sokszorosított dolgok, amelyeket a fény és a kémia segélyével, a mechanika teljes kizárásával állítanak elő (daguerreotipia, fényképészet).
Iparművészet
Egyedi, kézműves vagy nagyipari sorozatgyártás útján művészi igényű használati vagy dísztárgy készítése. A felhasznált anyagok szerint lehet textil-, bútor-, fémművesség stb. A középkor iparművészete még egyházi és fejedelmi, főúri célokat szolgált. A reneszánsz az előbbiek mellett a feltörekvő polgárság tárgyi kultúráját, ízlését is ki akarta elégíteni. Az iparművészet, stíluskorszakok szerint, egyes művészeti ágaiban rendkívüli értékeket hozott létre. A XIX. sz-ban az addigi stíluskorszakokban mindig megújulni képes iparművészet alkotó szelleme kimerült, ezért az előző korok stíluselemeit újította fel. Ezt az önmagát ismétlő, historizáló irányzatot akarta megváltoztatni a szecesszió, amelynek ornamentikájában a növényi inspiráció jut uralomra, s egyben minden tárgyra egyformán érvényes stílust kívánt kialakítani. Az iparművészet stíluskorszakainak legszebb alkotásait a budapesti Iparművészeti Múzeumban őrzik.
Az iparművészetnek szerkezeti jellegű és jobbára önálló ágai anyaguk szerint csoportosítva ezek: 1. Szövészet (textilis művészet), 2. agyag- (keramika), 3. üveg-, 4. fa-, 5. csont-, 6. fémművesség. Az utóbbi a fémek sokféleségénél és azok sokféle alkalmazhatóságánál több csoportra oszlik. Ilyenek: a) A kovács és lakatos. b) Bronzművesség. c) Ékszerészet. d) Ötvösség. Az I. főbb ágai, melyek az előbbi csoport készítményeinek díszét állítják elő: 1. Zománc. 2. Mozaik. 3. Intarsia. 4. Niello. 5. Maratás és vésés. 6. Lakk és egyéb festés. 7. Üvegképek és egyéb díszítmények. További anyagok: a bőr, papír, toll, kagyló, kő, stucco stb. Az iparművészet körébe szokás sorolni az írást, a könyvnyomtatást és az úgynevezett grafikai, azaz sokszorosító művészeteket is. Ezek: a rézmetszés, rézmaratás, acélmetszés, fametszés, kőnyomat, fénykép, cinkmaratás stb.
Képzőművészet
A festészet, a szobrászat és a grafika gyűjtőfogalma, gyakran az építőművészetet, sőt az iparművészetet is e fogalom körébe vonják. A művészetfilozófiák a képzőművészet fő jellemvonásának általában térbeli megjelenési módját, egyidejűségét tartják, szemben az ún. időbeli művészetekkel (irodalom, zene, tánc). Jellemvonásai közé tartozik - ellentétben az irodalmi v. zenei alkotásokkal -, hogy tárgyalkotó művészet. A képzőművészeti alkotás anyagi léte művészi értékétől elválaszthatatlan.
Olajfestmény
Olajfestékkel festett kép.
Festmény
Festett kép.
Rézkarc
Rembrandt: Ádám és Éva, rézkarcA rézkarc, régiesen aquafortis a legkifinomultabb sokszorosító grafikai eljárás, a mélynyomásos módszerek egyike. A rézkarc alapvetően hasonló a rézmetszethez, szintén fémlemezt használó mélynyomó eljárás, de míg ez utóbbinál a mélyített vonalat véső segítségével és fizikai erő kifejtésével érjük el, a rézkarcnál savak maró hatása mélyíti a kívánt vonalat. A rézkarc nagy előnye a rézmetszettel szemben főleg az, hogy a vonalak hajlékonyabbak, a tű gyorsabban és engedelmesebben követi a művész friss impresszióit, és nem kíván oly hosszú és kitartó gyakorlati tanulmányt, mint a metszés.
Nem tudjuk, ki használta először a maratást grafikai célra. Az bizonyosnak látszik, hogy a savval való maratást a fegyverkészítők alkalmazták először, akik a fegyvereket, páncélokat vésett mintákkal díszítették. A felületet saválló anyaggal vonták be, éles tűvel felvitték a rajzolatot, és salétromsavval maratták, amit az eljárás után még vésővel cizelláltak. Az első karcok vaslemezre készültek, majd a rézlap alkalmazásával ez a technika gyorsan elnyerte a grafikus-festők rokonszenvét. Daniel Hopfer (1493–1536) Augsburgban 1505 körül készített karcokat, és Urs Graf (1485–1528) volt az első, aki rézlemezt használt (Albrecht Dürer lapját vitte át rézlemezre, melyek közül az 1512-ben készült Szent Jeromost ábrázoló az ismert legrégibb datált karc). Van művészettörténész, aki szerint az első rézkarcot egy Vaclav nevű vésnök készítette 1496-ban Olomoucban.[1] A rézkarc egy rövid ideig még csak a rézmetszet előkészítésének egyik fázisa volt, míg eljutott addig, hogy a grafika önálló válfajaként alkalmazták.[2] Hamarosan azonban igen népszerű és gyakran használatos technika lett. Hollandiában Rembrandt fejlesztette magas színvonalra mind technikailag, mind művészi téren. Az ő oldott, festői stílusa szabadította fel a rézkarcot a rézmetszet stílusának befolyása alól. A rézmetszettel ellentétben a rézkarc egészen máig megőrizte vonzerejét a grafikusok körében, Jean-François Millet, Édouard Manet, Pablo Picasso, Kondor Béla és mások munkássága igazolja ezt. Idővel a rézkarcnak új változatai alakultak ki, mint például a repesztés, az akvatinta stb.
A rézkarc elkészítése vázlatosan a következő lépéseken keresztül valósul meg: a lemez előkészítése és alapozása, a rajz átvitele a lemezre, maratás és nyomtatás.
A rézkarc rajzát különböző hegykiképzésű acéltűkkel karcolják a felületre úgy, hogy a bekarcolt vonal mentén az alapfémnek látszania kell, kivillanjon. A karctűk alakja változatos, de általában nem készítik tűhegyesre, mert az ilyen tű el-elakad a fémben, nem lehet lendületes, könnyed vonalakat rajzolni vele (a fémfelület megsértését általában kifejezetten kerülni kell). A karctűk egyik speciális alakja a vékony acéltűkből készített „ecset”, de más különleges szerszámot is használnak a művészek, például rovátkolt kerekeket, hengereket, de akár még dörzspapírt, fésűt, gyűrött papírt is alkalmazhatnak bizonyos hatások elérésére. A művészi találékonyságnak ezen a téren (sem) szab határt semmi. Rosszul sikerült vonalakat, területeket egy kis alapozó alkalmazásával lehet kijavítani. Van művész, aki az alapozóval rajzol, fest a fémlemezre.
Rézkarccal többszínű nyomatot is lehet készíteni, de ehhez annyi klisét készítenek, ahány színt akarnak alkalmazni, és annyi nyomtatási műveletet is végeznek egyetlen lapon. Előfordul olyan eset is, amikor a művész egyszerre visz fel több, különböző színű festéket a lemezre, ilyenkor egy menetben végzik a nyomtatást (például Gross Arnold rézkarcain találkozni ilyen megoldással).
Tusrajz
Hígított tussal készített grafika.